Kormos Anett, a stand up comedy első női magyar fenegyereke a Librariuson bemutatja, hogy legalább olyan jó a sit down comedy-ben is, vagy mondjuk így: novellaírásban. Az elkövetkezendő hónapokban keddenként közöljük a novelláit, amelyeket, legnagyobb meglepetésünkre, először nálunk publikál úgynevezett irodalmi közegben.
Apám nem nagyon szereti a fegyvereket.
De szereti a természetet és szereti Fekete István írásait. Főleg a vadásztörténeteit. Már pedig aki Feketét olvas, annak szinte kötelessége néha fegyvert venni a kezébe.
Aztán letenni.
Hát ezért volt nálunk otthon, a könyvtár-szobának nevezett kis háló ajtaja mögé jól eldugva egy légpuska. Természetesen tisztes távolságban a bele illő lőszerektől.
Ezt a gyönge jószágot azt hiszem, tényleg csak azért tartotta apám, hogy kifejezze a természethez való kötődését.
Hogy néha a kezébe vehesse, megtisztogathassa, nézegethesse, és sétálhasson vele egy-két kört az udvaron.
Hogy megmutassa a környék vadjainak (cinkéknek, verebeknek, tücsköknek), ki itt az úr.
Hogy aztán elmondhassa, milyen állatokat látott, és hogy csak azért nem ejtett el ezek közül egyet sem, mert mind túl könnyű prédának bizonyult.
Apám ragaszkodott az esélyek egyenlőségéhez.