Weiner Sennyey Tibor első drámája ugyancsak kíváncsivá tett: Szapphóról, az ógörög költőnőről írta, Indonézia intenzív közegében – mit fog ez nekünk mondani itt és most, a 21. század Magyarországán? (Stenszky Cecília írása Weiner Sennyey Tibor: Szapphó című drámájáról.)
A Radikális Szabadidő Színházat a Nemzeti Színházzal szemben, színházra egy kicsit sem hasonlító helyen: a Malomudvarban találtam meg, de mire véget ért a tragikomédia, nem volt szükség fényesebb bizonyítékokra, hogy elismerjem: a színház nem a kőfalakban, hanem elsősorban a színészekben van. És amikor egy élő szöveg vibráló, élő tehetségekkel találkozik, az eredmény katartikus lesz.
Szimbolikus számok tagolják keresztbe-kasul a darabot: három felvonás alatt bontakozik ki a dráma, a klasszikus drámai szabályokat, valamint a hely, idő és cselekmény hármas egységét megtartva; három leányiskola és három diktátor kavarog a három, más-más módon tisztán látó főszereplő körül, és nem utolsósorban hét színész játszik – huszonkét szerepet. Tovább...
